Az évtized budapesti unikuma és egyben legdinamikusabban fejlődő vendéglátóipari ága a romkocsma biznisz. Nem csak üzletről van szó: a XXI század kultúrszociólógiájának egyik legdominánsabb jegye, amely sokat mond a városról és a látogatókról egyaránt.

A kezdetek

Miután a kilencvenes évek underground kulthelyei legendává váltak, a 2000-ben elérkezett a romkocsmák kora. Ekkor alakult ugyanis az első. Bár az évek nem hoztak töretlen sikert, 2010-re elmondható, hogy egyes kerületekben minden sarkon és minden héten nyílik egy. 

Mindegyik romkocsma tulajdonossal úgy kezdtem a beszélgetést, hogy megkértem, definiálja, mi is az a romkocsma? A válaszok ugyanolyan lazák voltak, mint a helyek: „Itató a romokon", „lebontásra váró épület átmenetileg szórakozóhelyé való alakítása" mindazok számára, akik „olyat akarnak látni, aminek a díszlete nem állandó ezért a megismételhetetlenség misztikuma lengi be".  A recept elsőre végtelenül egyszerűnek tűnik: lebontás előtt álló házat ideiglenes megszerezni és hetvenes évekbeli bútorokkal szellemesen berendezni, és várni a betérőket. Az alapötlet bevált és még cifrázni is megéri.

A romkocsmák felfutása a szociológusok szerint annak köszönhető, hogy egyszerre nyújtanak pszichológiai, kulturális-világnézeti és üzleti lehetőséget. A felelőtlenség pikáns bukéjával a mindig újrakezdés vigasztaló lehetőségét kínálják, amire a legfiatalabb korosztályok igencsak vevők. Hangulatviláguk passzol a street art alternatív világszemléletéhez ráadásul a kispénzűeket is bevonzzák. Telitalálat: kaland és varázslat a pangás és a válság korában.

Gangos ház invázió

A sikersztori 2001-gyel kezdődött, amikor a Szimpla megnyitotta első romkocsmáját egy lakatosüzem helyén, később bérbe véve a gangos házak udvarát. „Észrevettük, hogy űr keletkezett a vendéglátásban" - mondta Zsendovits  Ábel, a Szimpla tulajdonosa. „A Liszt Ferenc téri elit, és a minimalista „beülősök, az"alsókategóriás poharazók közötti átmenet hiányzott - a középút célközönsége pedig már ugrásra készen állt.

A gangos házak udvarát költséghatékony megoldással rendezték be: minden helyet kapott, ami itt maradt a múltból. Lomtárból és az ószerestől fillérekért vettek bútorokat, régi használati tárgyakat. Ezek miatt nemcsak bájos nosztalgikus érzés lengi át a helyet, hanem picit a kortalanság is. A romkocsmában a bútorok fogyóeszköznek számítanak. Mivel már megélték a magukét, a mindennapos igénybevételt sem bírják annyira jól, mint a vajszínű trendi bőrkanapé.

2006 körül erős hanyatlás volt megfigyelhető, akkor a romkocsma-aranykor végéről beszéltek. A hetedik kerületi önkormányzat sorra vonta vissza a működési engedélyeket, alig maradt üzemelő hely. De 2010 nyarára újra annyi romkocsma nyílt, hogy ha minden nyári hétvégén meglátogatnánk kettőt, akkor sem végeznénk vele novemberig. Puska Tamás a kocsmablog egyik létrehozója szerint a válság miatt most több olyan szabad épület van, amely komolyabb beruházás elkezdéséig kiadható és ideiglenesen kocsmaként működtethető.

Romkocsmapiac

Sok szempontból ezek a romkocsmák mind nagyon hasonlók: ugyanolyan árszínvonallal, biciklibarát helyekként, laza hangulattal üzemelnek. Általában van wifi, csócsó és pamlagon beszélgető fiatalok - kicsit olyan, mintha házibuli előtti állapotba csöppennénk bele. A programkínálatban és dizájnban különböznek. Filmvetítés, koncert, kiállítás vagy irodalmi est is mind belefér a repertoárba. 

Az újonnan nyíló helyek a pesti hatodik és hetedik kerületre koncentrálnak elsősorban, Budán alig néhány működik. A választ egyelőre ott találjuk, hogy anno is Pestre jártak az emberek mulatni, Budára pedig pihenni. Ez a felosztás úgy látszik megmaradt.

Reklámra nem vagy csak minimálisan költenek. „Budapest kicsi város, ha már 30 ember tud a helyről, hamar elterjed a híre" - mondta Zsendovits  Ábel, a Szimpla tulajdonosa. A szűk kör ajánlása pedig csak erősíti az együvé tartozás érzését. Mégis ma már ingyenes programajánlókban, a repülőn olvasható kiadványokban és akár a Lonely Planet útikalauzban találhatunk ismertetőt a magyar romkocsmákról.

Idősebbek is elkezdhetik

A romkocsmákban még a nagyszülők is birtokba vehetik, feltéve ha az eltöltött idővel arányosan megszeretik és nem megutálják a helyet. „A jazz koncerteken és az irodalmi esteken is feltűnnek az idősebbek, sőt egy nyugdíjas katolikus baráti kör is tartott itt havi rendszerességgel találkozót" - mondja Ongjerth Dániel, a KOHO Egyesület elnöke, a Fogasház egyik kulcsembere.

A külföldiek odavannak a helyekért, célirányosan látogatják is az itthoniakat. „A város menő, intellektuális művészrétege elmerül a gyönyörű régi Budapest falai között" - olvashatjuk a romkocsmabeszámolót egy tengerentúli lapban. A hírverésnek köszönhetően a romkocsma már turisztikai látványosság és hungarikum. Olyannyira, hogy egy holland lap szerint a mai fiatal külföldiek előbb asszociálnak a magyarokról a „sziget" és a „kert" szóra (általában a „kert" szóval emlegetik a romkocsmákat is), mint a „gulyásra".