Magyar Hírlap 2006-12-18

Szimpla romkocsmából spontán kulturális tér

A Szimpla kert létrehozásakor egy gyárépületet kellett elbontaniuk a kiszemelt bérház udvarából Öt éve még úgy tűnt, szokványos kocsma nyílt a VI. kerületi Kertész utcában. A Szimpla üzemeltetői – Zsendovits Ábel, Kiss Attila, Gauder Márk és Bertényi Gábor – később a Kazinczy utcában nyitották meg a Szimpla kertet. Kocsmáik azóta spontán kultúrközpontokká alakultak. A történetnek azonban nincs vége: vidéken is terjeszkednének.

Szimpla ügy: kortárs kultúrát oltottak a balkáni környezetbe (fotó: Hernád Géza)

A fiatal srácok – kiugrott bölcsészek – a romkocsmának keresztelt "műfaj" úttörőinek számítanak Budapesten. A Szimpla kert létrehozásakor egy gyárépületet kellett elbontaniuk a kiszemelt bérház udvarából. Az épület vakolatát leverték, az udvart bebútorozták, egyszóval a meglévő alapokból hoztak ki valami lakhatót, otthonosat. A csupasz falak, a retrohangulat és a minimális költségvetés eredményeként ragadt a helyre a romkocsma elnevezés. Ennek ellenére az üzemeltetők bíznak benne, hogy az idővel kultúrközponttá fejlődő kertet néhány év múlva már senki sem fogja ekként emlegetni.

Bár szándékoltságot vagy rendszert nemigen lehet felfedezni kulturális programjaikban, minden arra járó láthatja, hogy spontán kiállítótérré alakult a kert. Válogatott zenéket játszanak, itt találjuk a város egyetlen részben fedett kertmoziját, ezenkívül irodalmi és filmes ankétokba is belecsöppenhetünk a kocsmában. A közelmúltban itt mutatta be VJ Battle 2.0 vizuális installációit, beindult a Barikád nevű beszélgetéssorozat, a Szimpla adott otthont a Manifest, vagyis az animáció világnapja programjainak, de fellépett itt a Besh o droM, Zsuffa Péter vagy a Jablkon nevű cseh dzsesszformáció is. Kertjükben tartotta rendezvényét az Amnesty International, sőt a nagy sikerű szerb mozit, a Szürke, mercivel című filmet is a Szimpla kertmozijában vetítették először, Magyarországon ugyanis ők a forgalmazók.

"A Szimpla kert együtt szeretne rezonálni a közönségével. Nyitottak vagyunk amatőrök és profik, fellépők, kiállítók és kulturális rendezvények előtt egyaránt. Közösségi tér, spontán kulturális tér, ilyen és ehhez hasonló meghatározásokkal jellemezhető a kert, hiszen sok mindenre alkalmas a tér és a rendelkezésünkre álló technika. A kertmozi például, mivel nem üzemel folyamatosan, vetítésekkel egybekötött városökológiai beszélgetés helyszíne éppen" – mondja Bertényi Gábor.

A műemléki védelem alatt álló épület – amely a város egyik legforgalmasabb és legmegviseltebb területén, a Blaha Lujza tér közelében található – statikailag jó állapotú, üzemeltetőinek pedig a tulajdonossal és a kerületi önkormányzattal is jó a viszonyuk, hiszen működőképes, felkapott hellyé varázsolták az udvart – önerőből. "A romkocsmák burjánzása idején, amikor szórakozónegyeddé alakult a kerület, voltak összetűzéseink a lakókkal és az önkormányzattal. Mára csak mi maradtunk talpon, nem özönlenek éjszaka az emberek egyik helyről a másikra, a benti hangszigetelés pedig megoldott. Elsimultak a látszólagos ellentétek" – teszi hozzá Gauder Márk. "Olyannyira – folytatja Zsendovits Ábel –, hogy megpróbáljuk az épületet igazán belakni. Óriási biciklitárolónk van, készül egy üvegház, és a fenti részt is körbejárhatóvá tesszük: újabb ötven négyzetméteres vendégtér és melegkonyha lesz az emeleten."

Mint mondják, a vidékre kihelyezett Szimpla gondolatával is foglalkoznak, sőt egy Balaton melletti újabb kert és szabad strand ötlete is foglalkoztatja őket, az alacsony árak és a "nem műanyag" berendezés lenne a meghatározó. Nyárig persze még van idő dolgozni a terven.

Kiss Attila csendesen summázza a beszélgetést. Szerinte a Szimpla kert gyakorlatilag a város imázsához tartozik. A kicsit balkáni, ugyanakkor balhéktól mentes környezet és a gyakori rendezvények vonzzák a külföldi és a budapesti fiatalokat. "Betöltöttünk egy városi vákuumot, de nemcsak a vendéglátásban, hanem a kultúrában, a környezetvédelemben is. Élhető helyet próbálunk teremteni a nehezen élhető város közepén. Zalka Szilvia